A fényszögek közül a kvadrátoknak kiemelt jelentősége van az asztrológiában. Asztroszófiával foglalkozó kutatók (lásd Willi O.Sucher, Robert Powell, Hazel Straker..) Rudolf Steiner indikációi és saját tapasztalataik alapján az úgynevezett harmonikus fényszögekkel (trigon, szextil...) nem is foglalkoznak sokat, hanem az együttállásokra, a szembenállásokra és a kvadrátokra koncentrálnak. A harmonikus fényszögek nagyban segítik az életút békéjének, harmóniájának, egészségének fenntartását, de az életünk vörös szálának feltérképezéséhez, asztrális életünk legmélyebb frusztrációinak, gátlásainak, konfliktusainak feltérképezéséhez nem sokban járulnak hozzá. A makrokozmosz vizsgálatakor szintén az derül ki, hogy a nagy földrengések, árvizek, cunamik idején a heliocentrikus szempontból vázolt konfigurációban a bolygók szemben, vagy kvadrátban állnak egymással, vagy mindkettő fényszög előfordul a térben. Vagyis a kozmosz és benne az ember fejlődési útja alapvetően a "nehéz" fényszögek mentén alakul.
A kvadrát a szembenállástól nehezebb megélést, bizonyos értelemben "több titkot" tartalmazó fényszög. Hétköznapi megközelítéssel vizualizálva, ha mellettünk jön egy irányba egy kocsi (együttállás), vagy ha szemben jön velünk egy autó (oppozíció), az könnyebben észlelhető és integrálható a gondolatvilágunkban, mint mikor oldalról jön egy autó, utunkat keresztezve (kvadrát).
A két szembenállásból létrejövő kereszt pedig (aminek "csonka része" maga a kvadrát) bizonyos értelemben (a kvadrátok miatt) több nehézséget de egyben "fejlődési motivációt, muníciót (dinamizáló aktivitást)" hordoz, mint két szembenállás külön-külön.
Ezek mindössze gondolatmorzsák, azonban a kereszt és a kvadrátokra bontott kereszt képének különböző szintű (hétköznapi és szellemibb) képekben végrehajtott meditációja közelebb vihet a Rudolf Steiner által felfedett "kereszt szerint mozgó" "egymásba belelátások" megértéséhez, a keresztszerű mozgás és szellemi fejlődés megértéséhez, jelentőségéhez. A szellemi fejlődés mindenképpen a dinamikus fényszögekben fejeződik ki.

Más részről fontos figyelembe venni, hogy a tavaszpont mellett a tavaszponttal szemben lévő őszpontnak, a tél és a nyári napfordulónak szintén kiemelt jelentősége van. És a négy, keresztszerűen elhelyezkedő pont mindegyike kiemelten fontos egy adott kultúrkorszakban. Amikor a tavaszpont az Ikrekben volt, akkor a Nap legnagyobb erejében a Szűzben járt (nyári napforduló), amikor pedig a Bikában, akkor a Nap az Oroszlánban "lépett trónusára" és így tovább...Az adott kultúrkorszakban élő emberek, különösen a régi korok embere pedig nagy jelentőséget tulajdonított a Nap legmagasabb pozíciójának az év során, ami valószínűleg elősegítette a napéjegyenlőség és a napforduló által "kijelölt" szellemi erők és egyben képek egymásba hangzását is...A "király" a tavaszpontnál vette fel magába a kultúrkorszak kiemelt feladatát, melyet a "trónusára érve" "teljesített be", vagy "látott át" a maga teljességében..

Cseri Krisztina (Regulusart)

"Van egy régi mód az égi szféra ábrázolására, ez már a perzsa mágusoknak is sajátja volt. Felnéztek az égre, fizikailag látták az Állatövben azt a csillagképet, amit Szűznek neveznek, és ők azután szellemileg látták bele azt, amit fizikailag csak az Ikrek csillagképben lehet megfigyelni. Ez a bölcsesség fennmaradt, amely úgy él az emberben,hogy az ember az összhangzást képes észlelni, észrevenni képes a Szűz csillagképe és a hozzá derékszögben, a kvadránsban álló csillagkép, az Ikrek között. Úgy ábrázolták, hogy a Szűz csillagképe helyén a Szűzet a kalászokkal, de a gyermekkel is ábrázolták, mely csak az Ikrek reprezentánsa, a Jézusok reprezentánsa. Különösen a perzsa időkben volt meg ez az asztrológiai nézet. Más idő jött, az egyiptomi káldeus fejlődés. Ekkor éppúgy az Oroszlán csillagképhez néztek, mint ahogy a persze időben a Szűz csillagképére tekintettek. De most az Oroszlán kvadránsában a Bika volt beosztva és a Mithras vallás keletkezett, a bikatisztelet, amikor belenéztek az Oroszlán csillagképébe a Bika csillagképet. És eljött az idő, a görög-latin kor, amikor is a Rák játszotta ugyanazt a szerepet, mint a Szűz a perzsák alatt, és a Kos csillagképet látták bele, a kvadránsban állva a Rák csillagképébe."

Rudolf Steiner: az új Ízisz, az isteni Szófia keresése.

Stephen Arroyo

Egy bizonyos fényszög nem árulja el, hogy az ember mit fog tenni, sem azt, hogy az egyén képes-e megélni vagy elérni valamit. Arról viszont beszámol, mekkora erőfeszítésre lesz szükség egy kitűzött cél megvalósításához. Harmonikus fényszög esetén az energia könnyedén áramlik.

Kvadrát és oppozíció: Időnként túl nagy a feszültség, néha pedig egyáltalán nincs.