Stephen Arroyo Asztrológia, karma és átalakulás cimű műve tanulságos könyv volt a számomra, Veress Kinga fordítását pedig élvezetesen olvasmányosnak találtam. Csak amikor az eredeti, angol kiadást is elolvastam, vettem észre, hogy a könyvből, nyilván valami nyomdai hiba folytán, egy egész fejezet kimaradt: a Plútó fényszögkapcsolatairól szóló.

Mivel az én születési képletemben igen hangsúlyos szerep jut a Skorpió és a Plútó principiumának, valamint a fejezetben tárgyalt fényszögkapcsolatoknak is, ez a rész fokozottan érdekelt – és mivel arra gondoltam, mások számára is hiánypótló lehet, lefordítottam. (A magyar, Bioenergetic kiadó gondozásában, 2000 ben megjelent fordításban még meglévő bekezdések vastag betűsek, ld.208 oldaltól, a többi normál.)

Kiss Katalin

Nap – Plútó fényszögek

Az ilyen fényszögek ahhoz hasonló tulajdonságokat kölcsönöznek, mint amikor a Nap a Skorpióban áll: késztetés önmagunk újraformálására, nagyfokú önfejűség, makacsság, őriási erő, sokszor a hatalom imádata, szándékaink és vágyaink eltitkolása, és olykor szembetűnő könyörtelenség mind másokkal, mind magunkkal szemben. Gyakran sürgetőnek érezzük, hogy cselekedeteinket vagy önmagunkat erőteljes vagy szélsőséges formában fejezzük ki, különösen erőpróbáló aspektus esetén. Számtalanszor érezzük, hogy gyökeresen át kell alakitanunk önmagunkat, és el kell hagynunk a régi, megszokott szokásokat, amelyek már nem felelnek meg eszményeinknek. Úgy tűnik,ez az átalakulás áradó fényszögekkel könnyebben megvalósitható, amint az átalakitó folyamat tudatossá válik. Az áradó aspektusok inkább képessé tesznek a zökkenőmentes elengedésre, valamint az élet törvényeinek megértésére, amelyek szerint az elöregedett formáknak meg kell halniuk, hogy az új megszülethessen. Erőpróbáló és áradó fényszögek esetén majdnem mindig egyaránt egy kényszeritő erejű nyomon vezet tudatalattink egy valamiféle, előre nem látható cél felé. Tulajdonképpen a „kifürkészhetetlen” szó szerint jól jellemzi élményeinket, mert ilyen aspektusokkal sokszor tapasztalhatunk „véletleneket” és rejtélyes kapcsolatokat és találkozásokat, amelyek dacolnak minden ésszerű magyarázattal, ám egyértelműen kapcsolódnak valamiféle meghatározott élettervhez. A dinamikus fényszögek majdnem mindig az életünkben időről időre visszatérő erőteljes hatalmi küzdelmekben jelennek meg, és teljes személyiségünk időszakos válságoknak és gyökeres változásoknak van gyakran kitéve – nemcsak önmagunk érzékelése, hanem a hétköznapi életben való önkifejezésünk tekintetében is.

Úgy tűnik, női képletekben gyakrabban nehezebb kezelni ezeket a fényszögeket, mint férfiak esetén, noha a fentebb emlitett sajátosságok többsége mindkét esetre érvényes. Női képletekben azonban ismételten azt tapasztaltam, hogy ezek a fényszögek nagyon problémás kapcsolatra utalnak az apával és rendszerint más férfiakkal is. Apai részről gyakori a figyelem és a valódi kommunikáció hiánya, ez pedig sérülést okoz a szülöttnek, aki úgy érzi, megfosztották a szeretettől. Többek között talán emiatt választanak maguknak ezek a nők gyakran erős férjet (akár kiméletlen, bűnöző tipust is) aki (fantáziáikban) azt az igéretet hordozza, hogy az erő és szeretet hiteles forrása lesz életükben. Ezek az emberek azonban maguk is hihetetlenül követelődzők és időnként személytelenül részvétlenek, akár oly mértékig is, hogy elüldözik maguktól az oly mélyen sóvárgott szeretetet. Ezek az aspektusok, mindkét nem esetén meglehetősen gyakran hajlamositanak önteltségre, az alázat pedig ritkán tartozik erényeik közé. Ezért természetesen azoknak, akiknél e planéták dinamikus fényszögben állnak egymással ritkán harmonikusak a közeli kapcsolataik, hacsak nem dolgoznak rajtuk teljes erejükből, az oppoziciók pedig különösen hajlamositják őket arra, hogy irreális (és tudattalan) elvárásokat támasszanak intim kapcsolataikban. Úgy tűnik, mintha azt akarnák, hogy a másik teljesen más legyen, mint amilyen valójában, és általában azt az üzenetet sugározzák magukból (jóllehet ennek ritkán vannak tudatában), hogy addig nem fogadják el maradéktalanul az illetőt, amig az teljesen más valakivé nem lett, – ami nyilvánvaló képtelenség. Az ilyen oppoziciók tehát rendkivül gyakran jeleznek komoly csalódásokat a közeli kapcsolatokban. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a Vénusz vagy Hold – Plútó szembenállások esetén is.

Leginkább az erőpróbáló aspektusok azok, amelyek tudatos szinten effajta problémákban nyilvánulnak meg. Mivel a Plútó legalábbis részben tudattalan belső erőinkkel hozható kapcsolatba, úgy tűnik, a dinamikus fényszögeknek ez az ereje és feszültsége szükséges ahhoz, hogy ráébressze az egyént valamilyen belső konfliktus vagy transzformációs igény meglétére. Ezzel ellentétben, jóllehet az áramló aspektusok arra utalnak, hogy az egyén könnyebben alkalmazkodik az élet átalakulásaihoz – már ha egyáltalán tudatában van a benne zajló folyamatnak, a trigon vagy a szextil jótéteményeit és kreativ potenciálját sokan fel sem ismerik és nem is használják ki teljes mértékben. Ilyformán e rész észrevételei főleg a dinamikus aspektusokkal rendelkezők képleteire vonatkoznak

Ezeknek az aspektusoknak és az apával való kapcsolat közötti összefüggéshez érdemes még egy megjegyzést fűzni. Ismételten úgy találtam, hogy nem csupán a Nap – Plútó fényszögek, de a Nap 8. házas(a Plútó háza) radixhelyzete is gyakran jelez mély lelki sérüléseket okozó elválást az apától. Ez az elválás lehet fizikai (amikor egyszerűen nincs jelen, mert elment, meghalt, vagy – meglepően sok esetben – egyszerűen nyomtalanul eltűnt) vagy lelki természetű, amikor is az apa fizikailag jelen volt ugyan, de nagyon távolságtartóan, közömbösen viselkedett a gyerekkel. Néhány esetben ez az apakomplexus az apa idealizálásában és bálványozásában, az irányában táplált irreálisan pozitiv érzelmekben nyilvánul meg. Bármelyik esetről legyen is szó, az egyén kényszeresen „csüng” az apján, ami a későbbiekben megneheziti a jól körülhatárolt, független személyiség kialakitását. Egy másik, megfontolandó szempont az a tény, hogy Charles Jayne kutatásai olyan férfiképletek Nap- Plútó aspektusaira vonatkoznak, akik rendkivül szoros kapcsolatban álltak egy nővel (gyakran az anyával). Valamennyi esetnél meg kell értenünk, hogy a Plútó és a Skorpió által jelölt közelség az elnyelés közelsége, ahol is az egyik személy elnyelődik a másikban, ily módon pedig az, akit elnyelnek (vagy, néhány esetben akár el is emészthetnek) megfosztódik személyes identitásától és magába vetett hitétől. (Jegyezzük meg, hogy az ilyen Plútó aspektussal rendelkező személy egyaránt lehet „elnyelő” és „elnyelt”). Ez a közelség nem hagy teret az egyéniségnek és a valódi növekedésnek, ezért tehát olyan minta, amely bénitó akadályt jelent amint az idősödő ember arra törekszik, hogy független, érett egyéniséggé váljon. Ez a fajta közelség sokkal inkább egy szörnyűségesen intenziv karmikus köteléken alapul, semmint valódi szereteten és törődésen, hiszen az igazi szeretet mindig bátoritó és támogató, nem pedig birtokló és manipulativ. És mégis, nap mint nap, leginkább a szerelem álcájában, találkozhatunk  a másik személy ilyenfajta manipulálásával és a rajta való személytelen hatalomgyakorlással. Ilyformán az erőpróbáló Plútó – Nap, Hold, Vénusz, Aszcendens  aspektusokkal rendelkezők mindegyike sokat nyerhet ha objektiv képet kap valamennyi fontos kapcsolatáról, különösen arról : mit is tettek a szülei valójában, és mik is motiválták ténylegesen vele való bánásmódjukat.

Hold – Plútó fényszögek

Sok, a Nap- Plútó fényszögeknél tárgyalt sajátosság ezekre a kapcsolatokra is érvényes, de az legfontosabb különbséget  a Hold – Plútó aspektusok nagyobb érzelmi szélsőségessége képezi.Ezeknek az embereknek a jellemvonásai  feltűnően hasonlitanak azokéra, akiknek születési képletében a Hold a Skorpióban áll: intenziv, akár robbanékony érzékenység, mélységes elégedetlenség önmagukkal szemben, állandó készetés önmaguk újraformálására, a lelki ráhagolódás erőteljes képessége, annak igénye, hogy az élet rejtélyeinek és  mások motivációnak mélyére hatoljanak, késztetés arra, hogy megszegjék a neveltetésük és a szülői hatások – szabta tabukat. Rendszerint jellemző az intenziv erőfeszitésekre való nagyfokú alkalmasság,  a töretlen elkötelezettség egy cél iránt, önfegyelem, a szülöttben pedig rendszerint annyira erős a túlélési ösztön, hogy válsághelyzetekben hihetetlenül találékonynak bizonyulhat . (Tartsuk szem előtt hogy itt a Rák és a Hold illetve a Skorpió és a Plútó elvek kombinálódnak, és mindkét principium önmagunk megőrzésére  hangolódott.)

Mivel a Hold jelképezi az énképet és azt, ahogy az egyén magával kapcsolatban érez, és mivel a Plútó (főleg erőpróbáló aspektusok esetén) az elavult szétrombolására, eltávolitására való hajlamot tükrözi, kölcsönhatásuk gyakran a szülött önmagával szembeni  részvétlenségében és kiméletlenségében nyilvánul meg, ugyanis, mivel az egyén már egyáltalán nem érzi jól magát régi érzelmi mintáiban, folyamatosan hat  a régi énkép és identitás szétrombolásának késztetése. Szélsőséges esetekben ez akár önpusztitó érzelmekben – az önrombolás legszélsőségesebb jelképeiben is megnyilvánulhat. De egyik esetben sem ritkák az öngyűlölet és az intenziv érzelmi zűrzavar időszakai. Ennek az embernek mindennél nagyobb szüksége van egy olyan programra, amely nagy hangsúlyt fektet ösztönös válaszmintáinak újraprogramozására, amelynek révén átalakithatja magát, hogy képessé váljon rugalmasabban és objektivebben alkalmazkodni valamennyi élettapasztalatához.

Az ilyen kombinációkkal rendelkező egyének esetén gyakran az anyakomplexus is szembeötlő. Ezt időnként egyszerűen úgy élik meg hogy hatalmaskodó vagy burkoltan követelődző, elnyelő anyjuk van, aki valamennyi félelmét gyerekére vetiti ki. (Ezek az aspektusok időnként egy követelődző vagy elutasitó apával is összefüggésben állnak). Más esetekben a nő arra érezhet készetést hogy „szuper- anya” legyen, akár úgy, hogy neki magának lesz sok gyereke (hogy anyai hatalmával benyomást tegyen másokra), vagy pedig az emberek egy csoportja felett anyáskodik, egy szervezet vagy valamilyen együtt élő csoport vezetőjeként. Ilyen lehet annak a nőnek az esete, aki „Főanya” akar lenni egy zárdában, vagy egy árvaház, iskola igazgatónője szeretne lenni. Ugyanez a tendencia állapitható meg azoknál a nőknél is, akiknél a Nap áll szoros fényszögkapcsolatban a Plútóval, ugyanis, mint Charles Jayne képletkorrekciós és progressziós tanulmányaiban megfigyelte, a Plútó gyakran jelöli az anyát. Igy természetesen, a Hold, – az anyaság hagyományos jelképe- és a Plútó társulásakor várható módon ez a hangsúly fokozottabban érzékelhető. Ezzel nem állitjuk, hogy az összes ilyen vágy tudatosulna, csak az ilyen aspektusokkal rendelkező emberekben egyszerűen különösen erősek az effajta késztetések. Ebből a szempontból a Plútó a „szörnyű anya” olyan, sok mitoszban megtalálható archetipusával azonositható, mint Káli istennő a hinduizmusban. Ez a mindenható, gyermekeit egyik kezével tápláló, a másikkal elpusztitó anya képe. Ezekben az istenségekben azt a hatalmat imádták, ami egyaránt volt képes  életet adni és elvenni, és  azonnal nyilvánvaló kell legyen az is, hogy itt egy személytelen hatalomról van szó.

Ezek a kombinációk (főként az oppoziciók) hajlamot jelezhetnek a másokkal való tudattalan azonosulásra is, hogy aztán majd túl sokat követeljünk tőlük, hiszen önmagunk puszta meghosszabbitásaként érzékeljük őket. Ilyenkor oly módon próbáljuk megerősiteni identitásérzetünket, hogy burkoltan mások maradéktalan figyelmét követeljük. Ilyenkor vagy arra érzünk erőteljes igényt, hogy bekebelezzünk valakit, vagy pedig arra hogy minket kebelezzenek be. Mindkét esetben szétromboljuk (Plútó) saját, független identitásunkat vagy legalábbis megkiséreljük – egy ilyenfajta összeolvadás révén.

Merkúr – Plútó fényszögek

Ezek a kombinációk a Skorpió Merkúréhoz hasonló szellemi hangoltságot fejeznek ki. Gyakori az intenziv összpontositó erő, elmélyült vonzódás az okkult témákhoz, szexualitáshoz és az élet más „tabu”területeihez. Ennél a fényszögnél nem ritka a médiumi érzékenység, az intenziv intellektus, jóllehet az elme időnként kiszabadul az ellenőrzés alól, és szokatlanul titkolózó és szorongó módon nyilvánul meg. Ezek az egyének fokozottan hajlamosak arra, hogy a legrosszabbtól rettegjenek és amikor történetesen elárasztják őket negativ érzelmeik, tartanak okkult képességeiktől. Gyakran tudják is magukról, hogy képesek irányitottan, céltudatos módon használni tudatuk erejét, akár oly mértékig is, hogy akár puszta akaraterő akár finom manipuláció révén képesek uralmat nyerni mások elméje felett. Ezért az ilyen bolygóállással rendelkezőknek különösen szigorú etikai követelményeket, spirituális eszményeket kell támasztaniuk magukkal szemben okkult tanulmányaik és gyakorlataik során.

Az erőpróbáló aspektusok különösen hajlamossá teszik tulajdonosaikat a kényszeres beszédre, rögeszmékre, arra, hogy erejükkel másokra kényszeritsék nézeteiket, még akkor is, ha egy elfogulatlanabb szemszögből ezek nem különösebben jelentősek. Másképp mondva a szavak mögötti erő az, ami valójában benyomást tesz, hiszen az emberek hajlamosak azt hinni, hogy ha egy nézetet ilyen erőteljes módon fejeznek ki, annak csak kell legyen valami jelentősége. Olyan ez, mintha az érzelmek a kommunikációs csatornák felett forrongnának, hatalmas szóözön láváját zúditva beléjük, ami jóllehet figyelemreméltó erejű és mennyiségű, talán nem eléggé átgondolt, de akár összefüggéstelen, a tárgyhoz nem tartozó is lehet. Néhány esetben annyira dominál az egyén nézeteinek rögeszmés jellege, hogy az illető nem zavartatja magát azzal, hogy kritikus szemmel felülvizsgálja őket, ezért a világos logikát teljes mértékben nélkülöző elgondolások és hiedelmek kifejezésére ragadtatja magát. Néhányan akkora belső feszültséget éreznek, hogy nehezükre esik legalább valamennyire is összefüggő vagy világos módon kifejezni azt, amit igaznak éreznek Esetenként úgy találhatjuk, hogy ezek az emberek szóbeli kifejezőkészsége jelentős  mértékben blokkolódik, bár ezekben az esetekben a Merkúr rendszerint a Holddal, Szaturnusszal, Uránusszal vagy Neptunnal is erőpróbáló aspektusban van. A Merkúr – Plútó fényszögek azonban  elsősorban arról adnak felvilágositást, mi módon működik az elme, de pusztán egyetlen fényszögből még nem formálhatunk véleményt az adott személy felfogóképességének minőségéről,hiszen az, amit az elme létrehoz végső soron az egyéni tudatosság teljességéből sugárzik ki.

Vénusz – Plútó fényszögek

Ezek az aspektusok sok közös vonást mutatnak a Skorpió Vénusszal: személyes varázs, karizmatikus egyéniség, vonzerő, késztetés valamennyi szerelmi, szexuális vagy kapcsolati tabu áthágására, az érzelmi viszonyok kényszeres, intenziv és valamiképpen személytelen megközelitése. Ezek a fényszögek általában bizonyos fokú titokzatosságot, kritikus hajlamot, féltékenységet is jeleznek, noha  ilyenkor az érintett jegyeket is figyelembe kell venni, hiszen pl. egy, a Mérlegben vagy Vizöntőben álló Vénusz idegenkedik ezektől az érzelmektől. Akárcsak a Skorpió Vénusz esetén azonban, szinte mindenki, akinek ilyen fényszögei vannak – és főleg erőpróbáló aspektusoknál– készetést érez arra, hogy az érzelmek és a szexualitás  misztériumainak mélyébe vesse magát, és tekintet nélkül a fájdalomra, az érzelmi és kapcsolati tapasztalatok legsötétebb bugyraiba hatoljon, és hogy maradéktalanul gyakorolja emocionális és szexuális erőit. Érzelmi igényeik kielégitését, a mély intimitást életük alapszükségletének érzik, olyan tapasztalati és kifejezési tartománynak, amit nem lehet elhanyagolni vagy megkerülni. Jóllehet néhányan közülük megpróbálnak elmenekülni mélyebb szükségleteik és érzelmeik elől, az effajta háritás és elfojtás miatt sosem lesznek boldogok, hiszen pontosan egyik legfontosabb, legintenzivebb személyiségrészüket nem élik meg. Másfelől viszont ezek az emberek még akkor is ritkán jutnak el az érzelmi kielégülésig, ha valóban áthágnak valamennyi tiltást és tabut. E bolygókapcsolatok kulcsa az, hogy az egyént kielégithetetlen sóvárgás gyötri az érzelmi táplálék után – olyan, mintha az illető egy belső szeretettartályt igyekezne feltölteni, amely annyira üres, hogy sosem telik meg igazán. A nehézség részét képezi, hogy miközben érzelmi kielégüléshez akar jutni, nem tudja, miként közeledjen  a szeretethez: hajlamos arra, hogy úgy próbáljon kielégülni, hogy  mind többet és többet vesz el ahelyett hogy megtanulna elengedni és odaadni magát. Ez elvezet bennünket a Plútó – Vénusz kapcsolatok alapértelméhez: ahhoz a lehetőséghez, hogy gyökeresen átalakitsuk a szerelemhez és a kapcsolatokhoz való viszonyulásunkat. Ebben az átalakulási folyamatban szétrombolódnak a régi értékek és a tarnszformációt gátló kapcsolatok  vagy felszámolódnak vagy maguk is átalakulva egy hitelesebb szinten élődnek meg. Az érzelmi gyötrelmek tisztitótüzében finomabb árnyalatokat nyer a „gyönyör” és a „boldogság” fogalmainak értelmezése – a belső alkimiai átalakulás személyes valósággá válik.

Természetesen ez a fajta átalakulás lenne az ideális, de mi mindent él át az egyén e felé az eszmény felé vezető útja során? Már emlitést tettünk néhány közös tapasztalatról és tendenciáról. Hasonlóképpen semmit sem ér az egyénnek arra való hajlama, hogy vonzerejét, kedvességét felhasználva hatalmat, pénzt nyerjen vagy csak egyszerűen az egóját dagassza. A szülött gyakran nincs is tudatában, mit is művel valójában, noha sok más ember számitónak és körmönfontanak találja az effajta viselkedést. Erőpróbáló Plútó – Vénusz  fényszögek tulajdonosai gyakran személytelen, kényszeres érzelmi megnyilvánulásokkal viszonyulnak másokhoz. Eleinte nagyon szeretetteljesnek, kedvesnek vagy barátságosnak tűnhetnek, mindaddig, míg rá nem jövünk hogy valódi inditékaik nem különösebben önzetlenek  vagy még csak nem is tudatosak. Találkoztam néhány olyan, Plútó – Vénusz együttállással rendelkező emberrel, akik az elképzelhető leghamisabb mosollyal, az érzékenység maszkjában szemmel láthatóan el akarták terelni figyelmemet az adott pillanatban felém támasztott követeléseiktől. Mintha azt mondták volna: „Persze, bármit megteszek, amit csak akarsz, hiszen én olyan gondoskodó, megfontolt, és aranyos vagyok, de jobban teszed, ha azt csinálod, amit  énakarok, vagy különben”. Az ilyen rezgések kisugárzása magától értetődő módon hasonló hangoltságú embereket vonz be a szülött életébe, és az ilyen fényszögek tulajdonosai (főleg oppoziciók esetén) hajlamosak plútói tulajdonságokat megtestesitő személyekkel intim kapcsolatokba bonyolódni, ily módon súlyosbitva már enélkül is gyötrelmes helyzetüket. Ilyformán az illető gyakran fogja úgy érezni, magányos, nem szeretetik, kihasználják, elhanyagolják, elnyomják vagy érzelmileg végtelenül kizsákmányoltnak, elhasználtnak érzi magát. De pontosan a kétségbeesésnek ezekben az időszakaiban kezdhet el ez az ember ráhangolódni belső, mélyben levő erőforrásaira, hogy valóban megértse igényét egy mély, beteljesülést hozó szerelemre.

Az ilyen fényszögekkel rendelkezők esetében gyakoriak a szexuális problémák vagy működési zavarok. Nem ritkák a homoszexuális vagy biszexuális hajlamok, és még azokat is, akik nem élik ki valamennyi késztetésüket nagyon gyakran vehemensen taszitják érzelmileg a saját nemük beli vagy másik nembéli emberek. És hangsúlyoznunk kell, hogy ez a fajta elutasitás a kimondottan heteroszexuális beállitottságúakban is jelen van. Mivel a Plútó rendszerint egyidejű vonzódásban és taszitásban nyilvánul meg, ezeknél az embereknél gyakran tapasztalunk önromboló viselkedést vagy pedig önutálatot, amiért olyan tapasztalásformákhoz vonzódnak,melyek egyszersmind taszitják is őket.  Egy utolsó észrevétel, amit nem tekinthetünk érvényesnek valamennyi Vénusz- Plútó aspektusra, de gyakran tapasztalok Vénusz-Plútó oppoziciók vagy konjunkciók esetén azt szemlélteti, hogy néhányunknak mennyire maradéktalanul kell elengednünk régi érzelmi kötődéseinket. Bizonyos esetekben egy ilyen fényszöggel rendelkező egyénnek ismételten meghalnak vagy eltűnnek a szerelmei, jegyesei. Egy bizonyos férfi például négy különböző alkalommal jegyezte el magát, és valamennyi esetben, nem sokkal az esküvő előtt jövendőbelije meghalt. Ez az amit én a Plútó „kifürkészhetetlen” természetének nevezek, hiszen nyilvánvaló, hogy egy ilyen eseménysorozat mögött valamiféle célszerűség rejtőzik, jóllehet nehéz  ésszerű magyarázatot találni rá.

Mars- Plútó fényszögek

A Skorpió Mars természetéhez hasonlóan valamennyi horoszkóptényező közül talán az energiáknak ez a kombinációja a nyers erő legmarkánsabb kifejeződési formája. Mivel a Mars  az az energia, amely rendelkezésünkre áll, hogy meghatározott feladatokat hajtsunk végre a külvilágban, és a vágyak meg az akaraterő jelölője, a Plútó pedig az „alvilágban” végrehajtandó feladatokhoz szükséges energiát jelképezi, és a tudattalan vágyakkal, szándékokkal hozható összefüggésbe, ez a  bolygókapcsolat kimerithetetlen, épitő vagy romboló cselekedetekre egyaránt felhasználható tartalékokra utal. A Skorpió Marshoz hasonlóan, a lényünk mélyéből kiáradó nyers erő egy ilyenfajta energiakombináció esetén is hajlamos szélsőséges módokon kifejeződni. Ez a végletesség főként két tényezőnek a következménye: a szülöttnek egyfelől jószerivel kimerithetetlen, legalábbis részben tudattalanul működő energiatartalékok állnak rendelkezésére, másfelől pedig egy ilyen hangoltságú ember majdnem mindig igyekszik szigorú ellenőrzés alatt tartani ezt a kényszeritő erejű energiaáramlást, ily módon növelve a robbanás valószinűségét a dugó eltávolitásakor. A szülött különösen titkolódzó, ha nem kimondottan fondorlatos módon hajtja végre tetteit (ami igen hatékony lehet bizonyos tipusú tevékenységek esetén), módszerei pedig szokatlanul alaposak. E magatartásforma miatt azonban környezete „könyörtelenséggel” vádolja, ugyanis ez az ember gyűlöli a félmegoldásokat, és megvan az érzéke ahhoz, hogy leássa magát bármilyen fajta probléma gyökeréig, anélkül hogy visszarettenne ennek lehetséges következményeitől. Ezért, jóllehet a türelmetlenség, kiméletlenség és megalkuvást nem tűrő makacsság az ilyen hangoltságú egyének közös vonása, a határtalan bátorság, a találékony és határozott cselekvés képessége bármilyen válsághelyzetben szintúgy jellemző rájuk. Az ilyen hangoltságú személyek különösen alkalmasak a gyors, ösztönös döntéseket, cselekvést követelő helyzetek kezelésére.

Mindazoknak, akiknek képletében erőpróbáló aspektusok vannak a két planéta között, közvetlenül kell szembesülniük ennek az erőnek a természetével, és ilyenkor kulcsfontosságú az ennek az erőnek a kifejezését irányitó személyes értékrend. Emberséggel és együttérzéssel párosulva ezek az energiák olyan döntő cselekedetek és változtatások megvalósitójává tehetik a szülöttet, melyekre sokan sóvárognak, de csak kevesek rendelkeznek a kivitelezésükhöz szükséges erővel is.  Amennyiben ezek az energiák fegyelmezett formában fejeződnek ki – és akik ilyen bolygókapcsolódásokkal rendelkeznek hallatlan mértékben képesek fegyelmezni magukat – az elme és a tudat erőit akár a világi struktúrák, akár saját személyiségének, akár mindkettő mélyreható átalakitásának szolgálatába lehet állitani .Ugyanakkor, ha ezt az erőt nem irányitják megfelelően, vagy ha az egyén öncélúan használja erejét, megittasulva annak intenzitásától, kényszeres vágyat érezhet arra, hogy minden áron győzzön és ököljoggal szerezzen érvényt igazának, ami kegyetlenséghez, antiszociális, sőt, kriminális magatartáshoz vezethet, illetve mindenfajta erkölcsi, etikai és társadalmi érték semmibevételéhez. Az a vágya, hogy  a dolgok megvalósitásakor csupán puszta erejét használja, olyasfajta akaratosságot eredményezhet, ami leginkább igy fogalmazható meg: „Fütyülök mindenre, azt teszek, amit csak akarok.” Ebben a magatartásban az a legkülönösebb, hogy az illető ritkán tudja mit is akar valójában. Az egyént pusztán rögeszméi vezérlik, mondhatnánk, egy mérhetetlen, kifejeződést követelő erő megszállottja. A „megszállottság állapota” egyaránt érvényes azokra, akik konstruktiv és akik romboló módon használják ezt az erőt: mindkét esetben hasonló rögeszmésséggel és elégedetlenséggel találkozunk. Az az ember azonban, aki egy eszménynek szentelte magát (függetlenül attól, hogy pozitiv vagy negativ eszményről van-e szó), „küldetéstudatként” érzékeli majd ezt a megszállottságot, amely fáradhatatlanul hajtja célja felé. Mi több, az effajta fanatikus odaadás és elkötelezettség egy életcél irányában hatalmas kincs lehet mindenfajta ön – transzformációs úton, amely önmagunk alapos és mély átalakitását követeli annak érdekében, hogy vágyainkat magasabb rendű törekvésekké szellemitsük át.

Amikor azonban egy ezekre az energiákra hangolódott személy elkötelezi magát egy transzformációs út mellett, szembesülnie kell bizonyos problémákkal. Először is, amikor a személyes fejlődés lassú folyamatát türelmetlenség és kiméletlenség hatja át, a szülött  hajlamos különösen szigorú ítéletet alkotni tulajdon korlátairól és kudarcairól. Míg korábban mások, a társadalom felé támasztott túl nagy elvárásokat, most magától követel túl sokat. Ezért hát fontos, hogy ez az ember olyan, kifejeződést követelő, objektiv hatalomnak tekintse ezt a pszichéjében ható kényszeritő erőt, amelyet (akár egy vadállatot) ellenőrizni és irányitani kell. Ha a szellemi ösvényen az egyén túlságosan azonosul sikereivel vagy kudarcaival, szűnni nem akaró feszültséget, magasabb frusztrációszintet teremt magának mint valaha. Első lépésként tehát egyszerűen be kell látnunk, változásra van szükségünk, a második lépésben érteni kezdjük  az ilyen folyamat bonyolultságát és finomságait, a következő lépésben pedig  e megértés szellemében óvatosan cselekedni kezdhetünk, miközben a jelen pillanatban az elégedettség érzését ápoljuk. Másik gyakori probléma a düh és harag érzése, amely röviddel azt követően bukkan felszinre, hogy az egyén az önismeret útjára lépett. Ezen érzelmek robbanékonysága és hevessége annak köszönhető, hogy oly hosszú időn át nem voltunk tudatában legmélyebb vágyainknak és hiányérzeteinknek. Ezek a bolygóállások fokozott hajlamot jeleznek az elfojtásra, ezért sokszor egyáltalán nem tudunk természetünk erejéről sem azokról a karmikus mintákról, amelyek életeken át meghatározták  viselkedésünket. A düh és a harag egyik ellenszere, ha a megbocsátáson munkálkodunk – nemcsak másoknak, hanem önmagunknak is meg kell bocsátanunk.